Lóversenyről kezdőknek

Lóversenyről kezdőknek

 

Az alábbi cikk azoknak szól, akik most kezdenek megismerkedni ezzel a sporttal, és szeretnének tisztában lenni néhány alapfogalommal.

 

Alapkérdés: lósport vagy lovas sport? Mivel itt a lóé a nagyobb szerep, ez lósport: az ügető és a galopp. Az összes többi szakág lovassport, vagy fogathajtás.

 

És itt jön azonnal a második alapkérdés, mi a különbség, és az azonosság a két szakág vonatkozásában?

 

Leegyszerűsítve: a galoppversenyeken angol telivérek (galopplovak) indulhatnak, nyergükben zsokékkal, és galopp jármódban versenyeznek átlag 60 km/óra sebességgel.  A lovak esélyeit a vitt teherrel kompenzálhatják.

Az ügetőn ügető fajtájú (ez egy fajta neve is, nem csak egy jármódé) lovak, könnyű, kétkerekű kocsi (sulky) elé fogva, ügető jármódban versenyeznek kb. 45-50 km/óra sebességgel. Esélyeiket térhátránnyal egyenlíthetik ki.

 

A lóverseny kialakulásával itt most nem foglalkozom. Jelenleg a világon nagyon sok országban él és virágzik a lóverseny, van ahol az egyik (Anglia: galopp) van ahol a másik (Svédország: ügető) szinte egyeduralkodó, de a legtöbb országban mind a két szakágban rendeznek rendszeresen versenyeket. Európán kívül még egy harmadik típusú verseny is van, a poroszka, mely az ügetőhöz hasonlít, de ott a lovak a sulky előtt poroszka jármódban (nem az átlós lábaik lendülnek egyszerre előre, hanem az azonos oldaliak) és az ügetőknél valamivel gyorsabb tempóban képesek haladni. Erről nem írok többet, de nem árt tudni, hogy ilyen is létezik.

 

Hazánkban elég speciális módon a két szakág egy pályán versenyzik. Ennek van előnye, de több a hátránya. A pálya Budapesten, Kőbánya és Zugló határán, az Expo mellett található, a neve: Kincsem Park. Könnyen megközelíthető metróval (Pillangó utcai metró megálló közelében versenynapokon egy aluljárón át, kb. 6-800 méteres gyalogút), vagy autóval az Albertirsai útról. A pálya mellett hatalmas ingyenes parkoló található. Sőt kerékpárút is vezet a pályához, így kirándulásnak is kellemes lehet jó időben.

 

A lóverseny hazánkban sajnálatos módon leginkább negatívumként szerepel a köztudatban. A családfő elveszti vagyonát, a játékszenvedély miatt megy tönkre egy család, stb.

 

De aki kijár a versenyekre és megszereti ezt a sportot, az tudja, hogy mennyi pozitívum van e mellett. Jó levegő, jó társaság, szép lovak, nyerési lehetőség. És ez esetben ne feledjük, aki nyer a fogadáson, pár percen belül megkapja a nyereményét. Nem kell a családi vagyont feltenni, pár száz forintért is lehet drukkolni a kiválasztott kedvenc lónak. Belépőjegyet csak a kiemelt napokon szednek, így az egész család kilátogathat (az ingyenes parkolót már említettem). Aki igényt tart rá, az a Panoráma étteremben meg is ebédelhet kulturált körülmények között, mérsékelt árak mellett. De a földszinti büfében is kielégítő választékban kapható étel és ital.

 

De térjünk vissza az eredeti témához: ügető és galopp közti azonosság és eltérés. A fogadási formák mindkét esetben azonosak, azt egy külön cikkben részletezzük. Van egyszerűbb és bonyolultabb játék, a kezdők mindenképpen, jobb, ha az egyszerűbbel kezdik.

 

A galoppfutamok közelebb zajlanak a nézőkhöz, a jártatóban karnyújtásnyira sétálnak a lovak, előttünk ülnek fel a zsokék. A versenyek viszont egy szempillantás alatt zajlanak. Gyakorlott néző elsőre látja, hogy mi történt, de bárki visszanézheti a futamot a kihelyezett monitorokon, az ismétlés során. A szpíkerek közvetítik, hogy melyik ló vezet, hogy alakul a futam. A célba érés után bemondják az eredményt, azt is, ha csak a célfotó alapján tudnak majd sorrendet hirdetni. Tikettet eldobni nem szabad, amíg a rendben jelzés el nem hangzik, hiszen futam után még óvás is lehet. Ezt is közli a hangosbemondó. Célszerű a tikettet eldobás előtt egy kasszánál leellenőriztetni, mert előfordulhat, hogy azt hisszük nem nyert, de tévedtünk.

 

Ügetőn is hasonló a helyzet, de ott a lovak távolabb versenyeznek (Ez az egyik nagy hátránya a közös pályának, és általában pont emiatt nagyon kevés helyen találunk vegyes pályákat). Az ügetőfutamokban a galoppozó lovakat egy megadott szabály szerint kizárják/kizárhatják a versenyből. Tehát előfordulhat, hogy a fogadó azt hiszi nyert a lova, mert elsőként haladt át a célon, de mivel kétszer is galoppozott, vagy a befutóegyenesben nem ügető jármódban versenyzett, diszkvalifikálja a Versenyintézőség.

 

Turf: ez a program újság tartalmazza a futamokat, azon belül az induló lovakat hajtókkal, zsokékkal és egyéb adatokkal együtt. Az újságban program magyarázat található, mely segít a megértésében. Elsőre elég bonyolultnak tűnik és nem is érdemes túlságosan belemerülni. Érdemesebb megnézni a lovakat, elolvasni a nevüket, átnézni a statisztikákat. Ha akad egy név, ami tetszik, vagy egy lovon megakad a szemünk, érdemes a megérzésre hagyatkozni. A régi mondás szerint: szűz kéz nyer. Vagyis, aki először fogad, az nyer. De persze ez nincs mindig így, de előfordulhat. A lóversenyben pont az az izgalmas, hogy az eredményeket nem lehet tudni előre, ezért fogadnak rá. Mert mindenki úgy gondolja, ő érzi, tudja jobban, hogy ki fog nyerni. Itt a lényege az egésznek. Ez egy fantasztikusan szép, látványos sport, aminek a végeredményére fogadni lehet. És mivel általában 10-12 ló indul egy futamban, ha valaki nem ismeri a lovakat, matematikailag akkor is több esélye van találni, mint sok más szerencsejáték esetén. De nyilván a nyeremény is kevesebb.

A fogadásokról itt csak annyit, az összes feltett pénz egy részét (kb. 30 %) veszi le a fogadásszervező, a többi pénzt a találatok arányában osztják fel. Ez a totalizatőr fogadás lényege.

 

Nagyváry Andrea