Klímaváltozás-új betegségek megjelenése.

Megszokhattuk, hogy a médiában naponta terítékre kerül a globális felmelegedés és az azzal járó válogatott szörnyűségek rutinszerű felsorolása.
Azonban “kicsiben” nem árt tudnunk, hogy a klímaváltozás kedvenceink elkövetkezendő éveit is befolyásolni fogja…
A változó időjárási minták (rövidebb, enyhébb telek, esős nyarak) igencsak kedvezőek olyan lovakat érintő betegségek elterjedésének,amelyek azelőtt Európában nem voltak túl gyakoriak.
A hordozók (kullancsok, szúnyogok és egyre gyakrabban erre tévedő sivatagi legyek) tenyészideje meghosszabbodik, túlélőképességük javul, egyre nagyobb teret hódítanak maguknak a kontinensen.
Nemkívánatos társaságuk redukálása érdekében fontos naponta ellenőrizni az állatokat nincs-e bennük nyolclábú lakó, az istállók körüli füves területeket rendben tartani, az itatókat hetente minimum egyszer kitisztítani, szabadban levő feleslegesen álló vizeket eltávolítani (pl hordókban felgyűlt esővíz), a szúnyogok aktivitása idején a lovakat lehetőség szerint zárt helyre vinni. Továbbá az istálló ablakaira felszerelt szúnyogháló, valamint különböző lovak számára kifejlesztett rovarriasztó spray-k használata sem butaság.
Alább következzen néhány “feltörekvő” betegség, melyekkel – sajnos – egyre többször kell számolnunk majd:
1. Piroplazmózis:
A trópusi illetve szubtrópusi terülteken tartott lovak jellegzetes betegsége előkelő helyen áll a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal fertőző betegségeinek listáján. Két fő típusa a babesia caballi (észak) és a Theileria Equi (ő délen hódít). Klinikai tünetei nem jellegzetesek, a csípéstől számított 10-30 napon belül láz, étvágytalanság, nehéz légzés, rossz közérzet,esetleg hasmenés jelentkezik a fertőzött lovaknál.
A vérből könnyen kimutatható a kórokozó, Imidocarb-bal kezelhető, a klinikai tünetek nem térnek utána vissza, de fontos megjegyezni, hogy a ló parazitahordozó maradhat és a méhen belül is tovább terjedhet.
2. Ehrlichiózis:
Fertőző, egyik lóról közvetlenül terjedhet a másikra, az utóbbi években rohamosan nőtt a megbetegedések száma északi országokban. A ló általános egészségi állapota rohamosan leromlik, gyakran mutat kólikás tüneteket. Oxytatracycline illetve tetracycline kezelés javasolt, a felépült ló továbbá immunis marad a betegségre.
3. Leptoszpirózis:
ez a betegség minden emlősfajra veszélyes, állat és ember között is terjed. 1-3 hét a lappangási idő, és a szinte már “megszokott” tünetek mellett (magas testhőmérséklet, apátia) a szemek duzzadtsága, fényérzékenység, könnyezés, kitágult pupillák lehetnek a tünetek. Sokszor elhanyagolják, mert a ló hamar túlesik a látható tüneteken, de a nem kezelés zöld illetve szürkehályog kialakulásához, vagy végső esetben teljes vaksághoz , a máj valamint vese károsodásához vezethet.
Antibiotikumokkal kezelhető.
4. Borreliózis:
ismertebb nevén lyme-kór. A világon mindenütt diagnosztizálták már. Emberre, állatra egyaránt veszélyes.
A ló viselkedése megváltozik, letargikus lesz, környezete iránt nem érdeklődik, izom és ízületi fájdalmak, sántaság és koordinációs zavarok lépnek fel.
Antibiotikumos kezelés mellett a legfontosabb a betegség megelőzése, az immunrendszer erősen tartásával: vitaminok, omega 3 zsírsavak és néhány növényi kivonat (pl olajfa levél) bevitele sokat segít a legyengült szervezetnek.
5. Nyugat nílusi láz:
Az utóbbi évek másik felkapott kórsága, ember és állat közötti fertőzés is lehetséges, szúnyogok terjesztik.
A tünetek között itt is előfordulnak koordinációs zavarok, izomremegés, gyenge végtagok, botladozás.
Kétféle védőoltás is elérhető: egyszeri alapimmunizálás szükséges, majd évente egy ismétlő oltás.
Az idegrendszert támadó betegség miatt a felépült lovak 90%ánál később is jelentkeznek mozgászavarok.
6. Equine atypical myopathy
Az utóbbi 2-3 év terméke és főleg Anglia illetve Írország érintettek.
Nem tekinthető klasszikus “betegségnek”, hiszen kórokozó helyett egy méreganyag a hypoglicin okozza a többségében halálla végződő tüneteket. Ez az anyag normális esetben a juharfélék magjában kis koncentrációban megtalálható és a legelőn tartott ló szervezetén észrevétlenül áthalad. Azonban az elmúlt években a szigeteken jelentkező száraz nyarakon több méreg halmozódik fel a termésekben, nagyobb veszélyt jelentve a legelésző lovakra.
A remegés, összeesés, fáradtság, sötét vizelet, kitágult pupillák, sárguló íny és merev izmok mind egyértelmű mérgezési tünetek. Azonnali orvosi segítség szükséges.

http://www.haziallat.hu/lovak-lovasok/loapolas/lovas-borbarat-rovarirto-ecetbol/2578/

/ Prém Lívia /