Riport Bodorics Istvánnal

Egy egyszerű riportot szerettem volna készíteni Bodorics Istvánnal, a MAFE alelnökével, de az élet egy kicsit átírta a dolgot. A honlapunkon a napokban megjelent összehasonlító statisztikához nagyszerűen kapcsolódik ez a beszélgetés.

Lóversenyzés.hu: A pálya bennfentesei közül sokan úgy tudják rólad, hogy amióta beléptél a futtatók közé, nem volt hazai tenyésztésű lovad. Igaz, az importokkal sem voltak még kiemelkedő sikereid, bár úgy tudni, hogy ez csak a versenyeredményekre igaz, hiszen Arctic Lady szokatlanul jó áron került tőled külföldi tenyésztésbe, ráadásul a telivértenyésztés egyik európai fellegvárának számító Írországba.
Bodorics István: Már felvezetésedben is számtalan kérdés húzódik meg … Először is pontosítani szeretnék: futtattam hazai tenyésztésű lovat is, a Lidohill származású – finoman fogalmazva is kissé rapszodikus – Praire Hill-t. Igaz, ő mint kivétel több értelemben is erősíti a szabályt.
A Soldier Hollow apaságú Arctic Lady szintén szabályerősítő kivétel. Azt hiszem, ritkán adatik meg, hogy egy lényegében eredmény nélküli ló anyagilag mégiscsak jó befektetésnek bizonyuljon. Az már egy más kérdés, hogy az eladásával elért hasznot szívesen becseréltem volna két-három olyan futamgyőzelemre, amelytől egyébként 2015-ben nem állt messze.
L.: De a 2016-ban és talán a következő szezonban is tréningben álló lovaid kivétel nélkül külföldi tenyésztésűek: Németország, Franciaország, Írország. Miért ez a nagy vonzalom az import lovak iránt?
BI: Az első versenylovam meg angol import volt! Tulajdonképpen véletlenül indult így, ám a döntéseimet igyekszem racionális alapon meghozni. Kérdezhetnéd persze, hogy akkor mit keresek a galoppsportban? Ez érzelmi elkötelezettség, amely ennek ellenére – bizonyos határokon túl – nem nélkülözheti a racionalitást. Hivatalos alapadatokból készített statisztikák alapján nagyobb esélyét látom a külföldi tenyésztésű lovakkal elérhető sikereknek. Sajnálom, hogy így van, mert ez a magyar telivértenyésztés jelenlegi állapotát is mutatja, de a tényekkel nehéz vitatkozni.
L.: Beszélnél részletesebben ezekről a statisztikákról?
BI: Nagyon szívesen, ám nem lesz szívderítő, amit a számok mondanak. Sajátos nézőpontból – a külföldi és hazai tenyésztésű lovak eredményessége szempontjából – feldolgoztuk a 2016. évi galoppszezon eredményeit. Összesítettük, hogy a lovak hány futamban vettek részt, hány I-III. helyezést értek el, és ezekre mekkora pénzdíjak kerültek kifizetésre. Aztán elvégeztük a két csoport eredményeinek összehasonlító elemzését.

Nos, 2016. évben 291 futamban (ebben a kvalifikációs futamok nem szerepelnek) összesen 2.542 futtatás történt.
• Ebből külföldi tenyésztésű ló:  1.121
– I-III. hely pénzdíja összesen:        131,2 millió Ft
– Ebből I. hely és nyeremény:         164 és 82,9 millió Ft
– Ebből II. hely és nyeremény:        146 és 28,5 millió Ft
– Ebből III. hely és nyeremény:       134 és 19,8 millió Ft
• Ebből hazai tenyésztésű:            1.421
– I-III. hely pénzdíja összesen:        86,0 millió Ft
– Ebből I. hely és nyeremény:         130 és 45,7 millió Ft
– Ebből II. hely és nyeremény:        145 és 22,7 millió Ft
– Ebből III. hely és nyeremény:      155 és 17,6 millió Ft

És akkor tanulságképpen lássunk néhány származtatott adatot!

• A starthoz állt lovak %-os megoszlása:
– külföldi tenyésztésű:   44%
– hazai tenyésztésű:        56%

• Ezzel szemben I-III. helyezést elérő lovak aránya az összfutás számukhoz viszonyítva:
– külföldi tenyésztésű:   40%
– hazai tenyésztésű:        30%

• Az I-III. helyezések %-os megoszlása:
– I. hely
o külföldi tenyésztésű:  56%
o hazai tenyésztésű:      44%
– II. hely
o külföldi tenyésztésű:  51%
o hazai tenyésztésű:      49%
– III. hely
o külföldi tenyésztésű:  46%
o hazai tenyésztésű:      54%

• Egy hazai tenyésztésű ló azonos eredményére eső külföldi tenyésztésű ló által elért I-III. helyezés a futások számával súlyozottan:
– I. hely: 1,6 (!)
– II. hely: 1,3
– III. hely: 1,1

• a pénznyeremények átlaga:
– I. hely
o külföldi tenyésztésű:  505.600 Ft (!)
o hazai tenyésztésű:       351.900 Ft
– II. hely
o külföldi tenyésztésű:  195.400 Ft
o hazai tenyésztésű:       156.600 Ft
– III. hely
o külföldi tenyésztésű:  147.400 Ft
o hazai tenyésztésű:       113.700 Ft

• egy futásra eső átlagnyereménye:
– külföldi tenyésztésű:   117.040 Ft (!)
– hazai tenyésztésű:         60.960 Ft

Lehetne még tovább részletezni, de azt hiszem ennyi bőven elég. Egyetlen olyan statisztikai mutatót sem találtunk – teszem hozzá: igen nagy sajnálatomra! – ahol nem a külföldi tenyésztés versenyeredményei lennének jobbak, vagy sokkal jobbak.
L.: Milyen körülményekben látod ennek a lehangoló statisztikának az okait?
BI: Ezeken a mutatókon sajnos nincs mit csodálkozni. Évadonként 100 körüli hazai tenyésztésű csikóval optimális körülmények között is képtelenség lenne lépést tartani az évenként sok-sok ezer, árverésre felvezetett angol, ír, francia és német tenyésztésű lóval. És akkor még csak a mennyiségről beszéltünk!
Szó sem esett a tenyésztésbe vont lovak minőségéről, versenyeredményeiről, arról, hogy milyen szakértelem és tenyésztési tapasztalat, infrastruktúra, anyagi fedezet és gazdasági stabilitás, továbbá klimatikus megfelelőség áll a nagysikerű külföldi ménesek mögött. Az a csoda, hogy csak ekkora a lemaradásunk!
L.: Nagyon szépen köszönöm ezt a tartalmas, előre mutató riportot és remélem, a 2017-es évben eljönnek a várva várt sikereid is. Ezen kívül kívánok neked áldott, békés Karácsonyt és boldog újévet!
BI: Én köszönöm a jó kívánságokat, valamit a lehetőséget.

/ Nagy István /