Gondolatok a 2016-os GHP-ről

A linkre kattintva elérhető a versenyszervező hivatalos Generál Hendikepje:

http://kincsempark.hu/data/general-2016.pdf

 

Állattenyésztés 1. ló

dr. Bedő Sándor, dr. Boda Imre, dr. Bodó Imre, dr. Bucsy László, dr. Dohy János, dr. Hecker Walter, dr. Holló István, dr. Iváncsics János, dr. Lengyel Attila, dr. Lovas László, dr. Mihók Sándor, dr. Mucsi Imre, dr. Nagy Nándor, dr. Stefler József, dr. Veress László, dr. Zomborszky Zoltán, dr. Horn Péter

„A lótenyésztésben a fajtatiszta tenyésztés tekinthető általánosnak. A mai világban ugyan a melegvérű ló tenyésztésében általánossá vált a telivér használata és a modern sportló tenyésztői minden megfelelő gént felhasználnak. Ez azt jelenti, hogy a modern sportló szintetikus világfajtává vált, mint amilyen az angol telivér és az ügető vagy az arab is. Ezeken belül időnként és helyenként kialakulhatnak változatok, azonban a teljesítmény növelése céljából a legmegfelelőbb géneket minden aggály nélkül felhasználják. A különböző félvérek esetében fontos, hogy a különállónak megőrzött származás mellett értékes tulajdonságok is kapcsolódjanak az adott fajtákhoz (gidrán, furioso-north star).
A galoppversenylovak tenyésztése
A gyakorló tenyésztők hármas követelményt szoktak támasztani a versenylovakkal szemben, melyek a következők:
• a származás,
• a küllem és
• a teljesítmény.
A legfontosabb ezek között a teljesítmény, mert a származás értékét a versenyt nyerő kiváló ősök adják, a küllemi ideált pedig a legjobb versenyzők jelentik (természetesen sok kivétellel).
A nagy teljesítményt a legjobban díjazott versenyek megnyerése jelenti. A versenyrendszert úgy állítják össze, hogy a kétéveskori versenyekben legjobbnak bizonyult telivérek a hároméves kor legnagyobb klasszikus versenyeiben (Derby 2400 m, Kancadíj 2400 m, St. Leger 2800 m) találkozhassanak.
A klasszikus versenyekben a kancák kevesebb tömeget visznek, mint a mének, a korteherversenyekben az évjáratok visznek eltérő tömeget, egyébként pedig az esélyeket úgy egyenlítik ki, hogy a több versenyt nyert lovak nagyobb tömeg alatt futnak (hendikep).
A galopplovak teljesítményének mérésére nem elég pontos szám a nyert versenyek száma. Ehelyett a széles gyakorlat a pénznyereményt használja. Ez azonban nem fejezi ki a különböző teljesítmények arányát, és nem követi a normál elosztást (független attól, hogy orrhosszal vagy számtalan hosszal nyert-e egy ló). Ezért a logaritmusát szokták használni.
A hendikepszám használata ezért terjed a galopplovak teljesítményének jellemzésére. Ez kilogrammban fejezi ki a lovak képessége közötti különbséget. Ha ugyanis egy jobb ló nagyobb terhet visz, lemaradhat a kisebb tömeget vivő társaitól. Ha minden ló a generálhendikepjének megfelelő terhet vinné, egy elvi versenyben mindegyik egyszerre érne célba, ha topformáját futná. Minden évben, év végén, az egész éves elért versenyeredmények alapján „generál-hendikep” lista készül. Ez alkalmas genetikai összehasonlításokra, számításokra.
A tudományos elemzések szerint a galoppversenyző képesség örökölhetősége: h2 = 0,2–0,3.
A vizsgálódások eredménye, hogy a telivér képességei ma is fejlődnek, de a fejlődés üteme lelassult, mert a fajta már közeledik a teljesítmény csúcsához.
Ugyancsak kb. 0,2–0,3 h2-értékkel öröklődik az állóképesség, ill. távbírás, a tartós teljesítmény és a koraérés, amelyek a telivér másodlagos tulajdonságai. A rövid távú lovakat flyernek, a hosszú távúakat pedig stayernek nevezzük.”
(a fenti idézet rész a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség hivatalos kiírásából került szövegszerű idézésre)

 

A fentiek figyelembevétele mellett lássuk a 2016. évi GHP számokat és a 3 évesek esetében a TOP 10 hazai tréningben lévő ló összehasonlító adatait azzal az 1 külföldi lóval kiegészítve, aki a futásszámai alapján egyáltalán HP-re minősülhetett a vonatkozó szabályzat alapján. A számszerűséget tekintve 10-nél több lónak az az oka, hogy hivatalosan a készítői több ló esetében azonos GHP számot határoztak meg.

*Rhodesien Storm 1 helyezetlen futása kimaradt a táblázatunkból