TÁJÉKOZTATÓ – a kvalifikációs kötelezettség eltörléséről

A galoppversenylovak teljesítményvizsgálati szabályzatát megalkotására hivatott Galopp Kódexbizottság ülésein a Magyar Lóverseny Szövetség delegált tagszervezeteinek (Magyarországi Galopp Versenyló Tenyésztők Egyesülete, Magyar Lovaregylet és Magyarországi Angol Telivérfuttatók Egyesülete) képviselői következetesen a kvalifikációs kötelezettség eltörlése mellett érveltek. Az álláspont alátámasztására olyan tényszerű adatokon alapuló részletes indokolás készült, amely világosan – és a kvalifikációhoz változatlanul ragaszkodó Versenyszervező által sem vitathatóan – bizonyította, hogy a 2015-ben bevezetett újítás életképtelen, nem szolgálja a lovak versenyekre történő felkészítését és a fogadók tájékoztatását, ennél fogva további fenntartása nem indokolt.

Mivel a tulajdonosi érdekeket szem előtt tartó és szakmai érveken alapuló javaslattal a Versenyszervező nem értett egyet, a Galopp Verseny Szabályzat megalkotására jogosult Lóversenyzést Felügyelő Bizottság a 24./2018. számú határozatában a kvalifikációs futamok megtartását csak átmeneti jelleggel (az első hivatalosan kiírásra kerülő 2 éves lovak kvalifikációs futamát megelőző hétfői napig) írta elő, azzal a kitétellel, hogy a MALOSZ és a Versenyszervező alakítsanak ki közös álláspontot. A határozat azt is tartalmazta, hogy ha a két félnek a megadott határidőig nem sikerül megegyeznie, úgy az LFB a kvalifikációs futamok megrendezésének szükségességét törli.

Ezúton is tájékoztatjuk a Tisztelt Tulajdonosokat, Idomárokat és Lovasokat, hogy a 2018. május 2-án kelt 42./2018. LFB határozat alapján – miután nem sikerült közös álláspontot kialakítania a MALOSZ és a Versenyszervező képviselőinek – 2018. május 10-től a galopp kvalifikáció eltörlésre kerül.

 – o –

A MAFE Elnöksége az előzményekről az alábbiak szerint tájékoztatja az Egyesület tagságát:

Közös szakmai álláspont kialakítása érdekében 2018. április 17-én megtörtént a Versenyszervező írásbeli megkeresése. A levél szakmai részét az alábbiakban ismertetjük:

„A 2015. versenyszezon kezdetét megelőzően az akkor regnáló … Lóversenyzést Felügyelő Bizottság a kötelező kvalifikáció bevezetése előtt megkérte a Versenyszervező képviselőit az új szabály indoklására. A Versenyszervező azzal indokolta a bevezetés szükségességét, hogy véleménye szerint a kvalifikáció révén a magyar lóverseny számára oly fontos fogadási árbevételek növeléséhez kapcsolódóan a fogadók hiteles, megbízható képet kapnak a majdani hivatalos futamok előtt. A szakmai szereplőket akkor képviselő Magyar Lóverseny Szövetség tagjai akként támogatták az újítás bevezetését, hogy a kvalifikációt elfogadják a cél elérése érdekében, de a kísérleti időszak után mindenképpen térjenek vissza a bevezetés eredményességének a kiértékeléséhez. Amennyiben az eredmények azt mutatják, hogy az újítás nem érte el a kitűzött célját, akkor szüntessék meg és állítsák vissza az évtizedek óta amúgy jól működő rendszert. Erre határozott ígéretet kaptunk, de a kiértékelés elmaradt.

A 2015. teljes évadot követően ugyanakkor világossá vált, hogy az „újítás” nem érte el a hozzá fűzött reményeket. Az elkészített és a Versenyszervezőnek valamint az LFB-nek is megküldött statisztikai adatokra épülő elemzés bebizonyította, hogy a kvalifikációs futamok nem, hogy nem támogatják, de számos esetben inkább félrevezetik a fogadókat – különös tekintettel az új fogadókra, akiknek az elérését tűzte ki célul a Versenyszervező. Ennek okán kértük a kvalifikáció eltörlését. A szakma egybehangzó véleménye ellenére a Versenyszervező kérésére a következő LFB úgy döntött, hogy kellenek a kvalifikációs futamok, sőt, kiterjesztette azt a 3 éves és idősebb lovak számára is.

 A 2016-os esztendő még inkább megerősítette az eltörlés szükségességét.

A 2017. versenyévad és a Versenyszervező által 2018. márciusában kiadott éves propozíció tervezete pedig egyértelműen bizonyítja, hogy a jelenlegi magyar lóversenynek a drasztikus futamszám-csökkenése miatt szinte „ellensége” a kvalifikáció, arról nem is beszélve, hogy a kvalifikációs futam célja alapjaiban mond ellent a lóversenyeztetés egyik céljának: a legjobb tudás szerint versenyezni és győzni.

Ennek bizonyítására elkészítettük és kielemeztük a 2015. és 2017. évek kvalifikációs futamainak statisztikáját – az alábbiak szerint:

  •  – 2015-ben a kvalifikációban összesen 98 ló indult és csak 4 nem tudott kvalifikálni. Az összesen 22 „próbafutam” első két helyezettjét vizsgálva megállapítható, hogy ezek közül a hivatalos versenyekben 20 ló nyeretlen maradt, és 16 ló még helyezve sem volt. A kvalifikációs futamot követő első nyilvános versenyben 20 ló – még a fogadók számára fontos – első három helyen sem volt. A számok alapján kijelenthető: hogy a kvalifikációs futamok eredményei 79,6%-ban inkább félrevezette a fogadókat, sem, mint hitelesen tájékoztatta volna őket.
  • 2017-ben már 41 kvalifikációs futamra került sor a 2, illetve a 3 éves és idősebb lovak számára.
  • Hároméves és idősebb lovak esetében 41 ló futott kvalifikációs futamot, amelyből 11 ló nem tudta elsőre teljesíteni az elvárt szintidőt. (A 11-ből 7 ló esetében felvetődik, hogy eltaktikázták a kvalifikációt, mert annyira várták egymást fej-fej mellett, hogy kicsúsztak a szintidőből, erre utal a V.I. figyelmeztetése is). Ez erősíti azt az álláspontunkat, hogy ellentétes a lóversenyek céljával! A 41-ből 6 lóval többet nem találkozhattunk versenyben. A kvalifikációs futam első három helyezettje az első hivatalos versenyében 23 alkalommal nem volt (a fogadási eredményt befolyásoló) első háromban, de 18 alkalommal az első 5-ben sem! Ez azt jelenti, hogy a kvalifikációs futamok idősebb lovak esetében 85,2%-ban inkább félre vezették a fogadókat.

A kétévesek esetében 114 ló futott kvalifikációs futamot és ebből 8 lónak nem sikerült elsőre megfutni a szintidőt. A 114 lóból 21 már nem futott/futhatott többet a versenyszezonban. Megvizsgálva az első hivatalos versenyüket megállapítható, hogy a kvalifikációban elért eredményeik alapján 78,2%-ban voltak félrevezetőek az információ tartalmukat tekintve a fogadók számára az első hivatalos versenyükben

A lóverseny számára a kvalifikációs futamok megszüntetésének szükségességét erősíti az a tény is, hogy a 114 kétéves lóból mindössze csak 54 kapott hendikep számot. Ez a szám akár 75- is lehetett volna, ha a kvalifikáció helyett elismert versenyt futottak volna az érvényben lévő hendikeppelés szabályai szerint! És ez igen fontos információ, mert az Önök fogadási szakmai vezetőjével folytatott informális beszélgetések alapján ő is megerősítette, hogy fogadási szempontból még az akár 8 lovas hendikep futamok is jelentősebb fogadási árbevételt generálnak, mint a 10-12 lovas Nyeretlenek Versenyei!

A fenti statisztikai adatokból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a fogadók inkább bizalmukat veszítették a kvalifikációs futamok eredményei kapcsán, sem mint fogadásra (forgalomnövelésre) ösztönözte volna őket, de a kétévesek képességeiről biztosan nem kaphattak hiteles képet.

A hivatalos versenyekben való futás különösen nagy jelentőséggel bír akkor, amikor a magyar lóverseny – a külvilág felé görcsösen kommunikált sikerei ellenére is – ott tart, hogy a 2014. évi 317 futam helyett 2018-ban a Versenyszervező már csak 260 futamot írt ki úgy, hogy ebből 2 esetben csak 6 futam szerepel egy-egy versenynapon. E ténynek a vizsgálata ok és okozati összefüggéseket tekintve nem tárgya jelen levelünknek, de nem lehet szó nélkül elmenni mellette akkor, amikor megállapítható: a 2017. versenyévben a kötelező kvalifikációs futamok helyett inkább hivatalos versenyben mutatkozhattak volna be a lovak, akkor további 15 futamot lehetett volna indítani, futamonként átlag 10 lóval, amelyre fogadások is köttethettek volna, növelve ezzel az értékesítésekből befolyt árbevételt is.

Sajnálatosnak tartjuk, hogy annak ellenére, hogy a felhasznált statisztikai adatokat jellemzően mi is az Önök hivatalos weboldalának tartalmából nyerjük ki, szakmailag mégis ennyire eltérő következtetésekre kellett jutnunk a kötelező kvalifikációs futamok szükségességét és hasznosságát illetően.

Egy lényeges adatot lehetne már csak említeni, ez pedig a hazai futamokra kötött fogadási forgalom alakulása, de valamely oknál fogva ennek nyilvánosságra hozatalától – a GVSz előírása ellenére 2015-17.évi – Önök következetesen elzárkóznak, pedig még az alaptét összege is módosult.

Az egyeztetés folyamán elvárható érvelések szempontjából sajnálatosnak tekintjük, hogy a kvalifikáció bevezetése óta eltelt három év alatt csak úgy, mint jelenleg, egyetlen hitelt érdemlő és bizonyítható érvvel sem tudták alátámasztani a kötelező kvalifikáció szükségességét.

Összefoglalva a fentiekben leírtakat, a szakmai-társadalmi szervezetek egyöntetű és egybehangzó véleménye, hogy meg kell szüntetni a kvalifikációs futamokat, mert:

 

  • fogadás szempontjából nem ad tiszta képet a fogadóközönségnek, a kezdő fogadókat pedig inkább félrevezeti,
  • nem ad megfelelő információt a ló képességeiről, sem az idomár, sem a futtató számára,
  • ellentétes a lóversenyzés egyik alap célkitűzésével,
  • évben javasolt elképzelésük, mely szerint a kvalifikációt szintetikus felületen és 1000 méteres távon kívánják lebonyolítani, míg a hivatalos versenyeket gyepen futják, ráadásul júliusig 900 méteren, ez végképp nem fog hiteles képet mutatni a fogadóknak. Nem véletlen, hogy nagyobb versenyüzemekben külön tarják nyilván a gyep és szintetikus, vagy homok, vagy az un. aw., teljesítményeket a fogadók hiteles tájékoztatása érdekében,
  • azt a hosszú távú, helyből nem gyors lovat, amely majd kétévesen is csak 1300 méter felett fog futni, szakmai szempontból nem indokolt 1000 méterre megfuttatni az eredményes kvalifikáció reményében,
  • nincs és nem is lehet megfelelő indok arra, hogy egy tét nélküli versenyben kockáztatásra kerüljön az amúgy sem nagyszámú futó lovak egészsége (pl. sínesség), és ezzel részlegesen vagy véglegesen kiessenek a tárgyévi hivatalos versenyekből,
  • a plusz egy tétnélküli futással több ló elveszíti annak lehetőségét, hogy hendikepre minősüljön és fogadási szempontból is izgalmas hendikep futamokban vegyen részt majd hároméves korában, arról nem beszélve, hogy tovább csökkenhet a hivatalos versenyfutamok száma és a futamonkénti ló létszám is.

Annak érdekében, hogy a hivatalos versenyben futó lovak már első alkalommal is az elvárt felkészültségi szinttel rendelkezzenek, javasoljuk a kvalifikáció egyidejű megszüntetése mellett, hogy az első hivatalos versenyükben esetleg érvénytelenül futó ló legyen kötelezve az elvárt szintidő megfutására, hasonlóan, mint a startpróbára kötelezett lovak esetében az idomár következetes számonkérése mellett.

Egyidejűleg javasoljuk a T. Versenyszervezőnek, hogy kerüljön bevezetésre Magyarországon is az úgynevezett „Kezdő Lovak Versenye”. A fejlett lóversennyel rendelkező országokban ezek az ún. „Debutant” versenyek nagyon népszerűek. Lényegük, hogy minden ló életében csak egyszer futhatja (a Derbykhez hasonlóan), havonta csak egy kerül kiírásra, változó távokon és jelentősen motiváló pénznyeremény kiírásával (általában az alap nyeretlen versenyek 2,5 szerese díjjal), és csak magyar idomításban álló lovak részére.”

A 2018. április 17-én megküldött fenti levélre a Kincsem Nemzeti Kft. illetékes vezetője a szakmai érvek cáfolata, illetve megvitatása helyett postafordultával a következő, szakmailag kevésbé megalapozottnak tűnő választ tudta adni:

„Köszönjük szépen a kimerítő válaszukat, de álláspontunk nem változott a kvalifikációs futamok szükségességével kapcsolatban. Versenytechnikai újításokkal érdemben nincsen lehetőségünk foglalkozni szezon közben, bármilyen változtatás a következő évtől lehetséges”.

A MAFE Elnökségének megjegyzése: nem ismert előttünk a ragaszkodó álláspont megalapozottsága, ilyeneket a Versenyszervező nem hozott tudomásunkra.

A MAFE Elnökségének kérdése a tagság nevében: … és a galoppsport terén mit tetszettek csinálni a galoppszezont megelőző négy hónapban? Mert egyeztetni biztosan nem tetszettek!

MAFE Elnökség